Egyházi hírek,programok

A Családok Keresztútja április 13-án, azaz a virágvasárnapot megelőző szombat délután 15.00 órakor indul az Oktogontól. Az Andrássy úton megyünk énekelve, majd a keresztút állomásainál megállva elmélkedéseket hallgatunk és imádkozunk. A Hősök terére 16.00 óra körül érkezünk, és 16.15 körüli kezdéssel szentmisét ünnepelünk. Ide is be lehet csatlakozni!




Emberi igyekezetből, a gondviselés erejével – Jubileumot ünnepelt az újpalotai közösség

2018. december 28., péntek | 10:00

Erdő Péter bíborossal ünnepelte felszentelése tizedik évfordulóját december 27-én a Boldog Salkaházi Sára-templom közössége. A hívek egész napos szentségimádással készültek a hálaadó szentmisére – gazdag tíz évért mondtak köszönetet vértanú névadójuk emléknapján.

KÉPGALÉRIA

Közel négy évtizedet várt Budapest-Újpalota lakossága az 1970-es évek elején létrejött mintalakótelep templomának megépítésére. A terület egyházilag Pestújhelyhez tartozott. Márton Mihály plébános – meghallva a hívek igényét – szorgalmazta a templomépítést. Az emberek már régóta gyűjtöttek arra, hogy templomuk épülhessen. 1993-ben született meg először az elhatározás, de még jó tíz évet kellett várni a megvalósulásra. Az itt élők, az egyházmegye és az önkormányzat összefogásával kezdődött meg 2006-ban az építkezés.

Az alapkőletételt 2006-ban Erdő Péter bíborossal ünnepelte a közösség; 2008. december 19-én szólaltak meg a templom harangjai, és december 27-én Erdő Péter mint főcelebráns szentelte fel az elkészült épületet Urunk színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére, Bábel Balázs érsek, Udvardy György és Székely János – akkor még esztergom-budapesti segédpüspökök – koncelebrálásával.

Az újpalotai toronyházak és sávházak ölelésében az egyik oldalról, a kisvárosi kertes házakkal a másik oldalról épült fel a városrész egykori elhagyatott, kutyafuttatós helyén a Kruppa Gábor tervező alkotta templom és közösségi ház. A tízemeletesek között szerénynek tűnhet a templom hat emelet magas épülete, mégis monumentális hatású a kisvárosi és a panelos övezet határán.

Repcsik Gyula plébános a felszenteléskor azt az igényt fogalmazta meg, az épülő templom és plébánia hivatása a közösségformálás: a mintegy 40 ezres lélekszámú lakótelepen, ahol az elszegényedés, az elöregedés és az atomizálódás kifejezetten kiáltó, közösségi teret teremteni – ez a missziónk.

Az építész nemcsak közösségi tereket hozott létre – több, egybenyitható, különböző méretű terem, tágas közteret biztosító udvar – de számos megoldással hangsúlyozta Isten házának nyitottságát, fénnyel telítettségét, befogadókészségét.

A tizedik évfordulóra megtelt a templom nagy belső tere. Ünnepelni jött a közösség. Erdő Péter főcelebráns mellett az oltár körül koncelebrált Repcsik Gyula plébános és számos paptestvér.

Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.

* * *

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Nagy örömmel ünnepeljük, hogy tíz éve szentelhettük fel Boldog Salkaházi Sára tiszteletére ezt az új templomot. Öröm látni, hogy a hívő közösség magáénak érzi ezt a szent helyet. Öröm megtapasztalni, hogy ez az épület valóban az imádság háza lett. Mert amikor katolikus templomot szentelünk, amikor ide eljövünk, mindig eszünkbe jut az utolsó vacsora helye, az a bizonyos emeleti terem, ahol Jézus először mondta a megtört kenyérre: „vegyétek és egyétek, ez az én testem”. De tudjuk azt is, hogy templomaink nemcsak egy tucat emberből álló asztaltársaság befogadására épülnek, hanem arra is, hogy bennük végezzük a nyilvános, hivatalos, ünnepélyes istentiszteletet. A keresztény templom ugyanis a jeruzsálemi templomnak is utóda. Ott mutatták be az áldozatokat az egész népért. Jézus kereszthalála pedig valódi engesztelő áldozat volt. Ha az utolsó vacsora válik jelenvalóvá a szentmisében, akkor súlyuk van azoknak a jézusi szavaknak is, amelyek a kenyér és a bor felett elhangzanak: „ez az én testem, amely értetek adatik”; „Ez az én vérem, amely kiontatik a bűnök bocsánatára”. Tehát Jézus nem egyszerűen testét és vérét adja nekünk, hanem áldozatul bemutatott testét és vérét. Templomaink tehát a jeruzsálemi templomnak is utódai, mert ez az egyetlen és végtelen értékű áldozat, amely minden más helyébe lép.


2. A mai evangéliumban Jézus kiűzi a kufárokat a templomból. Mikor pedig kérdőre vonják, hogy mi jogon teszi, ezt válaszolja: „Bontsátok le ezt a templomot és én harmadnapra felépítem” (Jn 2,19). A jeruzsálemi templom épületét titokzatos sejtelmek és jövendölések övezték. Már a szent sátorról úgy tartották, hogy emberi munka, de Isten műve is , sőt a szent helyet, amely majd a választott nép otthona és szentélye lesz, maga az Úr készítette. „Ezt a helyet, Uram, te tetted lakóhelyeddé, ezt a szentélyt, Uram, a te kezed készítette” – olvassuk a Kivonulás könyvében (Kiv 15,17). Jóval később Zakariás prófétánál már a templom helyreállításáról van szó. De aki az újjáépítés feladatát kapja Istentől, egyfajta prófétai távlatban jelenik meg: „Íme a férfi, akinek ’Sarj’ a neve, mert ahol áll, ott sarjadni fog valami. Ő fogja helyreállítani az Úr szentélyét” (Zak 6,12–13). A Sarj pedig Messiás elnevezése (vö. Jer 23,5). Ezt a Sarjat (Nécér) fedezik fel a tanítványok a Názáreti Jézusban, mert a názáreti szó (nocri) hangzása egybeesik ezzel az ősi messiási címmel, Máté evangéliumában ugyanis ezt olvashatjuk: „Názáret városában telepedett le. Így beteljesedett a próféták jövendölése: názáretinek fogják hívni” (Mt 2,23). Nem véletlen, hogy éppen a templom romba döntésének az összefüggésében Szent István első vértanút azzal vádolják a főtanács előtt, hogy azt mondta: „a Názáreti Jézus romba dönti ezt a helyet” (ApCsel 6,14). Tehát a templomot újjáépítő Sarj prófétai képe és Jézus Názáretinek nevezése a legfontosabb és legérzékenyebb kérdést érinti. Azt a kérdést, Jézus-e a Messiás. A hívő zsidóság körében ma is elterjedt az a felfogás, hogy a jeruzsálemi templomot majd a Messiás fogja felépíteni. János evangéliumában a feltámadás fényében a kijelentés új értelmet kap. Az evangélista megjegyzi, hogy Jézus saját testének templomáról beszélt (Jn 2,21).

3. És valóban az Újszövetség az Egyházat nevezi Krisztus testének és egyben lelki háznak, vagyis Isten templomának. Templomainknak tehát titokzatos értéke van, de ez az érték nem csupán a falakban, hanem az ott egybegyűlő közösségben is rejlik. Diocletianus császár keresztényüldözése alatt, mely az egész Római Birodalomra kiterjedt, elkobozták és lerombolták a keresztény templomokat. Így akarták kitörölni a köztudatból a kereszténység jelenlétét. Így akarták megakadályozni, hogy az egyházi közösség egybegyűljön. Öröm volt látni az előző évtizedekben, hogy a volt Szovjetunió területén, Albániában és másutt visszaadták a templomokat, sőt újakat is építettek. Ez a templom nem lerombolt régi épület helyén áll, ennek a kerületnek a tervezésekor már eleve kihagyták a templomot. De változtak az idők, változott az itt élő emberi közösség. Lehetőség nyílt arra, hogy tíz évvel ezelőtt az önkormányzattól kapott területen ez a templom felépülhessen. Ezt a templomot is az emberi igyekezet és maga a Mindenható építette. A Gondviselés teremtette meg a lehetőségeket. Isten oltotta a vágyat az itt lakók szívébe, hogy saját templomuk legyen.

4. A Gondviselés mutatja meg mai feladatainkat is. Mikor Boldog Salkaházi Sára Krisztusnak ajánlotta egész életét, hamarosan úgy hozta az idő, hogy az üldözöttekben kellett meglátnia az Üdvözítő arcát. „Amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek” – mondta Jézus. És Sára testvér megtette, ami tőle telt. Adott szállást, élelmet, búvóhelyet. A nagy szembesítés pillanatában pedig tudatosan vállalt szeretetből odaadta az életét. És aztán csend következett. Hosszú, évtizedekig tartó hallgatás. Végül azonban, ami a rejtekben történt, nyilvánosságra került. 2006-ban itt, Budapesten megtörténhetett Sára testvér boldoggá avatása egy felejthetetlen estén, amely az emlékezet megtisztításának, a hitnek és a szeretetnek az ünnepélyes pillanata volt.

5. Amikor ma a Boldog Salkaházi Sára tiszteletére szentelt templomba eljövünk, kérjük a Gondviselő Istent, mutassa meg nekünk is életünk minden napján, hogy mivel fejezhetjük ki szeretetünket iránta és a rászoruló emberek iránt. Adja meg az erőt, hogy amit felismertünk, azt teljes szívvel, halogatás nélkül meg is tehessük.

Boldog Salkaházi Sára, könyörögj értünk! Ámen

* * *

Az ünneplés a szentmise után a közösségi termekben szeretetvendégséggel folytatódott. Repcsik Gyula plébánossal az eltelt tíz évről beszélgettünk.

A kezdeti cél, hogy a templom nemcsak plébánia, hanem egyben közösségi ház is, megvalósult – mutatott rá a plébános a legutóbbi programjaikat felelevenítve, a kulturális triduumot, a játékesteket, koncerteket, irodalmi délutánt. A plébánia számos közösség otthona. Aktív a Szent Pióról elnevezett karitászcsoport, a férfi és a női kör, stabilan működik az ifjúsági közösség, a szentmiséken szolgáló két énekkar. Gyula atya szóba hozza a nehézségeket is: a lakótelep a legtöbb fiatal család számára átmeneti lakhatás, hosszú távon nem tekintik perspektívának. Amint lehet, elköltöznek ezekből a kényelmes, de személytelen lakásokból. Legfontosabbnak a plébános a személyes megszólítást, a személyre szabott figyelmet tartja, s ez az, aminek gyümölcse az a jó hangulatú közösség, mely betölti a szentelés jubileumának napján a termeket.

Budapest-Újpalotai Boldog Salkaházi Sára-templom története

1993-ban került napirendre egy templom megépítésének terve az egyházközség és a XV. kerületi önkormányzat összefogásával. 1996. szeptember 7-én Szent II. János Pál pápa megáldotta a templom alapkövét – ez most a jelenlegi altemplom oltára alatt található – de a kölcsönös szándék ellenére az építkezés pénzügyi okokból nem kezdődhetett meg. A szándék tovább élt, és 2006-ban indult el a megvalósítás útján. Az önkormányzat 99 évre templomépítés céljaira az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye használatába adott egy 4100 négyzetméteres telket a lakótelep „mértani közepén”, a Pattogós utca és Szerencs utca által határolt területen. Kruppa Gábor tervei alapján kezdődött meg az építkezés. Az építész-tervező templomépítészeti hagyományunkból Árkay Bertalan városmajori és Rimanóczy Gyula pasaréti templomához kapcsolódik.

Erdő Péter bíboros 2006. december 20-án áldotta meg az új alapkövet. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kiemelt feladatának tekintette a templom megépítését, saját forrásból biztosította az építkezés anyagi fedezetét, így tíz hónap alatt elkészülhetett az épület, mely ma nemcsak szakrális, hanem közösségépítő, szociális, karitatív szerepet is felvállal.

Az oltárba Szent Bonifác és Szent Kelemen egy-egy ereklyéje került, a szentélyben található ereklyetartóban pedig Sára testvér vezeklőövét helyezték el. A mozaik oltárkép Puskás László görögkatolikus parókus-festőművész és felesége, Nadia asszony alkotása: Urunk színeváltozását jeleníti meg Mózessel, Illéssel, valamint Péter, Jakab és János apostolokkal. Az alkotás Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog IV. Károly király, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, illetve Boldog Salkaházi Sára testvér portréját is ábrázolja. Az oltárképet 2010-ben Erdő Péter bíboros áldotta meg. Ugyanebben az évben kapott az egyházközség plébániai rangot.

A főhajó és a kápolnatér, az egy szinttel lentebb található kisebb és nagyobb közösségi termek, valamint a tágas köztérnek kialakított udvar nagyobb közönséget vonzó események méltó kerete lett. Kruppa Gábor alkotását Budapest építészeti nívódíjával is elismerték.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír




Örökimádás a Főplébánia-templomban

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, én fölüdítelek titeket!”

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Főtitkársága, és a Budapest-Belvárosi Főplébánia 2018. január 1-én 00:00 órától megkezdte folyamatos, örökös szentségimádását a Főplébánia-templom (Budapest, Március 15. tér, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél) örökimádás kápolnájában.

Kérjük a Testvéreket, hogy jelentkezésükkel biztosítsák, hogy minden órában legalább 2-2 imádkozó legyen az Úr Jézus előtt, hogy így a célkitűzés, a folyamatos imádás megvalósuljon. Ezen keresztül részesedünk magunk az Úr Krisztus áldásában és szolgálatunkkal másokat is hozzásegítünk ahhoz, hogy bármikor betérhessenek imádkozni.

Jelentkezni lehet

• interneten az orokimadas.belvarosiplebania.hu címen;

• a Plébánia irodában (1056 Budapest, Március 15. tér 2.);

• telefonon, a 06-1-318-3108-as számon;

• és a helyszínen, a templomban papír alapon.

Ne hagyjuk magára Krisztust!

A folytonos szentségimádásról

Jézus Krisztus az élő Isten Fia, aki e világra jött, megtestesült, egy lett közülünk, belépett a történelembe. Valóságosan jelen van értünk, velünk az Oltáriszentségben. Így válik számunkra személyessé, konkréttá, idő felett álló valósággá az Ő léte. Vár bennünket a kenyér színe alatt.

Hívására, utánunk vágyakozó szomjára hogyan válaszolunk? Ő barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk. Amikor szentségimádást végzünk elfogadjuk hívását, mi is jelen vagyunk az ő jelenlétében, kitesszük magunkat a titok sugárzatának. Hagyjuk, hogy ihlessen, formáljon, lelkesítsen minket. Közösségünk vele egyben egy nagyobb egységbe kapcsol minket azokkal, akik hozzá tartozunk, akik őt Urunknak valljuk. Nála átérezzük életünk értelmét: Istennel lenni, megpihenünk fáradtságunkban, és megújulunk emberségünkben. Más horizont, a végtelen távlata nyílik meg számunkra.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, én fölüdítelek titeket!” – mondja az Úr.

További információk, a regisztráció menete ide kattintva elérhető vagy olvasható a http://www.orokimadas.belvarosiplebania.hu/ honlapon.



alt

12 idézet Szent II. János Páltól

1. A jövő ma kezdődik, nem holnap.

2. A tudomány megtisztíthatja a vallást a tévedésből és a babonától. A vallás megtisztíthatja a tudományt a bálványimádástól és a hamis abszolútumoktól.

3. A társadalmi igazságosság nem érhető el erőszakkal. Az erőszak megöli azt, amit létrehozni kíván.

4. Ne hagyd el magad a kétségbeesésig. Mi a húsvét emberei vagyunk és a halleluja a dalunk.

5. Felszólítalak benneteket, hogy soha, de soha ne adjátok fel reményt, soha ne kételkedjenek, soha ne fáradjatok el, és soha ne legyenek bátortalanodjatok el. Ne féljetek.

6. A hit és az érzés olyan, mint az emberi lélek két szárnya, amivel az igazság felé halad.

7. A legrosszabb börtön a bezárt szív.

8. Ahogy a családnak megy, úgy megy a nemzetnek, és így az egész világnak, melyben élünk.

9. Ne féljetek esélyt adni a békére, a békét tanítani, a békét megélni ... A béke lesz a történelem utolsó szava.

10. Az egyéni szabadság korlátozása úgy tűnhet, hogy az valami negatív és kellemetlen dolog, de a szeretet által pozitív, örömteli és kreatív dologgá válik. A szabadság a szeretet kedvéért létezik.

11. Nem gyengeségeink és kudarcaink összegzése vagyunk, mi az Atya szeretetének összege vagyunk és a valódi képességünk az, hogy Fiának, Jézusnak képévé váljunk.

12. Jézust keresed, amikor álmodsz a boldogságról; Ő vár téged, amikor semmi mást nem találsz kielégítőnek; Ő a szépség, akihez vonzódsz; Ő az, aki a teljesség szomjúságában provokált téged, hogy ne engedje, hogy megállj a kompromisszumnál; Ő az, aki sürget téged, hogy lehulljon rólad a hamis élet maszkja; Ő elolvassa a szívedben a legeredményesebb választásokat, amelyeket mások megpróbálnak elfojtani.

2015. szeptember 18-19-én rendezték meg "Veled együtt vagyunk rendben!" mottóval a Szerzetesek tere elnevezésű rendezvényt, ahol a világiak találkozhattak a különböző szerzetes rendek képviselőivel.

Vissza a címlapra:Budapest Újpalotai Római Katolikus Templom