home‎ > ‎

Egyházi hírek, programok

Ismét élőben közvetítik Barsi Balázs OFM vasárnap esti konferenciabeszédeit

A Ferences Alapítvány jóvoltából a ferences rendtartomány az adventi beszédsorozat közvetítéséhez hasonlóan 2018 nagyböjtjében is élőben közvetíti Barsi Balázs beszédeit Youtube-csatornáján keresztül.

Hamvazószerdán elkezdődött a nagyböjti szent időszak, amelyben Jézus Krisztus negyven napi böjtölésére, majd kínszenvedésére emlékezünk. Barsi Balázs OFM minden évben megtartja hagyományos nagyböjti konferenciabeszéd-sorozatát, amely idén február 18-án, nagyböjt első vasárnapján veszi kezdetét.

Az öt vasárnapon át tartó sorozat ezúttal is az Eucharisztikus Világkongresszusra való lelki felkészülést segíti. A program este fél 7-kor szentmisével kezdődik, a konferenciabeszéddel folytatódik, majd a nagyböjti vesperás eléneklésével zárul.

A Ferences Alapítvány jóvoltából a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány az adventi beszédsorozat közvetítéséhez hasonlóan 2018 nagyböjtjében is élőben közvetíti Balázs atya beszédeit a rendtartomány YouTube-csatornáján keresztül.

A közvetítésnek köszönhetően Balázs atya előadásai azokhoz is eljuthatnak, akik személyesen nem tudnak jelen lenni. A Pesti Ferences Templomban tartott elmélkedések előtt Balázs atya szentmisét mutat be, amely minden vasárnap este fél héttől nézhető az élő adáshoz tartozó linken.

A közvetítés részletei ITT megtekinthetőek.

Forrás és fotó: Ferencesalapitvany.hu

Magyar Kurír

Az élet igéje – 2018. február

 

„A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából” (Jel 21,6) [1]

János apostol a Jelenések könyvét azért írta, hogy vigasztalja és bátorítsa a korabeli keresztényeket, mert akkor már terjedt a keresztényüldözés. Ez a szimbolikus képekkel teli könyv ugyanis felfedi, hogyan látja Isten a történelmet és a végső beteljesedést: úgy, mint végső győzelmét a rossz minden hatalma felett. Ez a könyv a célt tárja elénk, azt a teljes és dicsőséges sorsot, amelyet Isten az emberiségnek szánt.

Megígéri, hogy megszabadulunk minden szenvedéstől: Isten „letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság.” (Jel 21,4)

„A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából”

Ez a jövő csírájában már megmutatkozik a jelenben is mindannyiunk számára, akik őszintén keressük Istent és igéjét, amely feltárja előttünk tervét; előttünk, akik szomjúhozzuk az igazságot, az igazságosságot és a testvériséget. Szomjazni, vágyakozva keresni, Isten szemében jó tulajdonság, jó kezdet, sőt ezáltal – ahogy megígérte – az élet vizének forrásából ad innunk.

Isten ingyen kínálja nekünk ezt a vizet. Mindenkinek felajánlja, nemcsak annak, aki Isten tetszésére akar lenni erőfeszítéseivel, hanem bárkinek, aki érzi a maga törékenységének terhét, és ráhagyatkozik az ő szeretetére, bízva abban, hogy ott gyógyulást, teljes életet és boldogságot talál.

Tegyük hát fel a kérdést: mire szomjazunk? És milyen forráshoz megyünk a szomjunkat oltani?

„A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából”

Talán arra szomjazunk, hogy elfogadjanak, hogy meglegyen a helyünk a társadalomban, hogy megvalósíthassuk a terveinket… Jogos törekvések ezek, amelyek azonban önzéssel fertőzött forráshoz, önös érdekeinkbe zárkózáshoz, sőt a gyengékkel szembeni visszaélésekhez vezethetnek. Azon vidékek népei, ahol nincsenek tiszta vizű kutak, jól tudják, milyen tragikus következményekkel jár, ha híján vannak ennek a létfontosságú természeti kincsnek.

Mégis, ha még mélyebbre ásunk a szívünkben, egy más fajta szomjúsággal is találkozunk, melyet Isten ültetett el benne: tekintsük az életünket ajándéknak, amelyet kaptunk, hogy továbbajándékozzuk. Merítsünk tehát a tiszta forrásból, az evangéliumból, és szabaduljunk meg a szeméttől, amely elzárja ezt a forrást. Hagyjuk, hogy magunk is a nagylelkű, befogadó és ingyenes szeretet forrásaivá alakulhassunk a többiek számára, és ne álljunk meg az elkerülhetetlen nehézségeknél az utunkon.

„A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából”

Amikor keresztények egymás közt megvalósítjuk a kölcsönös szeretet parancsát, akkor lehetővé tesszük Isten számára, hogy egészen különleges módon közbeavatkozzon, ahogy Chiara Lubich írja:

„Minden pillanat, amikor megpróbáljuk élni az evangéliumot, olyan, mintha egy csepp élő vizet innánk. Minden egyes szeretet-tett felebarátaink iránt olyan, mint egy korty víz. Igen, mert ez az értékes és élő víz minden alkalommal feltör a szívünkből, amikor valódi szeretetre törekszünk mindenki iránt. Ez a forrás, Isten, annyi vizet küld, amennyire szükségünk van ahhoz, hogy kisebb-nagyobb szeretet-tettekkel mások szomjúságát oltsuk. S ha folytonosan adunk, a béke és az élet forrása egyre bőségesebben árad, és soha nem apad ki. És van egy másik titok is, amelyet Jézus feltárt, egy feneketlen kút, amelyből meríthetünk. Ha ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében, és így szeretik egymást, akkor Ő közöttük van. S akkor valóban szabadok leszünk, eltölt a fény, és élő víz forrásai fakadnak a szívünkből. Jézus beteljesíti ígéretét, mert Ő maga lesz közöttünk, és tőle fakad a víz, mely örökké éltet.”[2]

Letizia Magri

 


Örökimádás a Főplébánia-templomban


„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, én fölüdítelek titeket!”

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Főtitkársága, és a Budapest-Belvárosi Főplébánia 2018. január 1-én 00:00 órától megkezdte folyamatos, örökös szentségimádását a Főplébánia-templom (Budapest, Március 15. tér, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél) örökimádás kápolnájában.

Kérjük a Testvéreket, hogy jelentkezésükkel biztosítsák, hogy minden órában legalább 2-2 imádkozó legyen az Úr Jézus előtt, hogy így a célkitűzés, a folyamatos imádás megvalósuljon. Ezen keresztül részesedünk magunk az Úr Krisztus áldásában és szolgálatunkkal másokat is hozzásegítünk ahhoz, hogy bármikor betérhessenek imádkozni.

Jelentkezni lehet

  • interneten az orokimadas.belvarosiplebania.hu címen;

  • a Plébánia irodában (1056 Budapest, Március 15. tér 2.);

  • telefonon, a 06-1-318-3108-as számon;

  • és a helyszínen, a templomban papír alapon.

Ne hagyjuk magára Krisztust!

A folytonos szentségimádásról

Jézus Krisztus az élő Isten Fia, aki e világra jött, megtestesült, egy lett közülünk, belépett a történelembe. Valóságosan jelen van értünk, velünk az Oltáriszentségben. Így válik számunkra személyessé, konkréttá, idő felett álló valósággá az Ő léte. Vár bennünket a kenyér színe alatt.

Hívására, utánunk vágyakozó szomjára hogyan válaszolunk? Ő barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk. Amikor szentségimádást végzünk elfogadjuk hívását, mi is jelen vagyunk az ő jelenlétében, kitesszük magunkat a titok sugárzatának. Hagyjuk, hogy ihlessen, formáljon, lelkesítsen minket. Közösségünk vele egyben egy nagyobb egységbe kapcsol minket azokkal, akik hozzá tartozunk, akik őt Urunknak valljuk. Nála átérezzük életünk értelmét: Istennel lenni, megpihenünk fáradtságunkban, és megújulunk emberségünkben. Más horizont, a végtelen távlata nyílik meg számunkra.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, én fölüdítelek titeket!” – mondja az Úr.

 

További információk, a regisztráció menete ide kattintva elérhető vagy olvasható a http://www.orokimadas.belvarosiplebania.hu/ honlapon.

 

 K
R           I 
SZ
T         U
S,
 
Érted
és miattad szépek
évszakok szerint a fák,
érted és miattad szép
a hóesés és a rügyfakadás,
a madarak őszi és tavaszi vonulása;
érted és miattad hord üzenetet
egy-egy hullócsillag
s a  november végén lehulló
vöröses bíbor falevél.
Érted és miattad maradnak
zöldek a fenyvesek,
és felzúgnak, mint az orgona,
ha átfúj rajtuk a téli szél.
Érted és miattad ragyog még a Nap,
szikrázó fényével itatva a bús téli tájat,
érted és miattad mozdul az egysejtű lény,
és valami ősi programnak engedelmeskedve bontakozik.
Érted és miattad csillan meg az ember szemében az érteni tudás fénye
és arcán a szeretet mosolya.
Mert kezdettől fogva Karácsony van a mindenségben,
angyalok ezrei énekelnek,
és minden várakozik
ködébe burkolózva évmilliók adventjének.
 
Ó, szentséges Megtestesülés!
 
Nélküled értelme semminek sincsen,
se jóra törekvésnek, se szépségnek, se igazságnak.
Te vagy mindennek, ami csak létezik, titokzatos célja,
rejtett értelme, belső fénye és melegsége.
Hogyan panaszkodhatnék ezentúl, hogy nem tudok imádkozni,
hogy jelenlétedről újra meg újra megfeledkezem, Jézusom,
mikor minden benned, érted és miattad létezik,
te vagy az anyag szívének titka.
 
Az Úr legyen veletek, minden létezővel,
emeljük fel együtt szívünket az Úrhoz,
s adjunk hálát Urunknak, Istenünknek!
Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös,
hogy mindenütt:
a gigantikus csillagvilágban és a vírusok világában,
az angyalok láthatatlan világában és a látható anyagban,
a teremtés minden kis zugában
hálát adjunk néked, szentséges Atyánk,
Fiad, a mi Urunk és testvérünk, Jézus Krisztus által,
akiben, aki miatt és akiért létezünk,
kezdet óta az angyalok, majd a föld és az ég,
azután a növények, állatok és végül az ember,
ki Lelkedet árasztotta belénk,
hogy benne mi is fiaiddá legyünk
és képesek legyünk hálát adni néked,
mindenkor:
reggel, délben, este és éjszaka,
fiatalon és öregen,
dolgozva, küzdve és szenvedve,
boldogan vagy a levertség kábulatában,
életünk teljében vagy a halál kapujában,
hiszen dicsőséged betölti a mennyet és a földet,
s e dicsőség nem más,
mint a Megtestesülésnek a világmindenségben foszforeszkáló ragyogása.
Mindenkor hálát adunk néked,
míg ajkunk el nem némul,
szívünk utolsót nem dobban;
de halálos ágyunk mellett ott áll majd a következő nemzedék,
hogy rögtön átvegye tőlünk a szüntelen dicséret énekét,
mert ha a dicséret szava csak egy pillanatra is elhallgatna a teremtésben,
a semmibe zuhannánk vissza
vagy az örök kárhozatba, ahol nincsen dicsőítő ének.
A mindig és mindenkor felszálló hála
csak a te szent Fiadban áll össze egyetlen hozzád méltó énekké,
ő teszi teljessé a mi akadozó, kimaradozó dicséretünket,
és örök hűségével, fiúi szeretetével fölemeli hozzád.
Áraszd ránk Szentlelkedet, hogy az egyetemes,
kozmikus prefációt örökké együtt zenghessük szent Fiaddal,
szünet nélkül mondva:
 
Sanctus,
Sanctus,
Sanctus!
 

 

alt
Barsi Balázs OFM




Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghirdetése

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus elnöksége és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia május 20-án adta ki az alábbi körlevelet, melyet június 18-án, úrnapján minden vasárnapi szentmisén felolvasnak.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Nagy örömmel értesültünk tavaly, a Fülöp-szigeteken, Cebu Cityben tartott 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróünnepségén arról, hogy Ferenc pápa a következő világkongresszus színhelyéül Budapestet jelölte ki. Felidéztük az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus emlékét. Az a nagyszerű ünneplés hazánkban és külföldön is maradandó lelki élményt jelentett. Kifejezte és Isten kegyelmével hatékonyan előmozdította a megértést, a cselekvő szeretetet, a hitet és a Gondviselésbe vetett bizalmat. Azóta is felhangzik templomainkban a Kongresszus himnusza. Megrendülten éljük át, hogy Krisztus „vándorlásunk társa lett”.

A pápai döntés után megkezdtük a szervezés előkészületeit. Megalakult a Kongresszus Titkársága. Kidolgoztuk javaslatainkat a Kongresszus témájára és mottójára. Ennek részletes teológiai indoklása és római bemutatása után 2017 áprilisában a szentatya jóváhagyta a témát és a jelszót, amely így hangzik: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Ez a 87. zsoltárból vett idézet az Újszövetség fényében titokzatos utalás az Eucharisztiára is. A II. vatikáni zsinat ugyanis világosan tanítja, hogy „a szentmiseáldozat az egész keresztény élet forrása és csúcspontja” (Lumen Gentium, 11). „A liturgiából, különösen az Eucharisztiából mint forrásból árad belénk a kegyelem és valósul meg a legnagyobb hatékonysággal az emberek megszentelése Krisztusban és Isten megdicsőítése, amely az Egyház minden más tevékenységének célja” (Sacrosanctum Concilium, 10). Az Eucharisztia lelki életünk forrása, hiszen „benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága, maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk” (Presbyterorum Ordinis, 5). Olyan tiszta forrás az, amelyből mindnyájan meríthetünk az Eucharisztia ünneplése által, a szentáldozásban és a szentségimádásban.

A szentmise, a szentáldozás és a szentségimádás hatása nem áll meg a templom kapujában, hanem átalakítja az életünket. Sürget minket, hogy továbbadjuk a világnak az örömet és a segítő szeretet tanúságtételét. Krisztus rajtunk keresztül akarja kiárasztani a világra a bizalom, a béke, az igazságosság és az irgalmasság ajándékait. Az Eucharisztia ugyanis Krisztus megváltó művének jelenvalóvá tétele. Átalakít minket és küldetést ad, hogy átformáljuk magunk körül a világot.

Amikor a feltámadt Krisztus szavaitól lángra lobbant az emmauszi tanítványok szíve (vö. Lk 24, 30–32), felismerték őt a kenyértörésben és belső késztetést éreztek arra, hogy sietve elinduljanak és megosszák az Úrral való találkozás örömét testvéreikkel. Szent II. János Pál pápa tanítása szerint (Általános kihallgatás 2000. június 21-én) amikor a szentáldozásban részesülünk az Eucharisztia megtört és kiosztott kenyerében, mi, keresztény emberek és közösségek nem maradhatunk közömbösek azzal a hívással szemben, hogy ezt az ajándékot másokkal is megosszuk és magunk is a világ életéért adott kenyérré váljunk. Ezért az eucharisztikus áldozat ünneplése a leghatékonyabb missziós cselekedet, amit az Egyház közössége a világ történelmében véghezvihet.

1938-ban a nagy világégés küszöbén könyörögtünk a Szentségi Jézushoz. Ma a józan emberség, a tudomány vívmányait szeretettel és felelősen alkalmazó bölcsesség, a kiengesztelődésre kész testvéri szeretet adományát, a világunk és életünk értelmét megvilágító hit fényét kérjük Istentől, hogy népünk és az egész emberiség lelkileg megújulva nézhessen szembe a mai idők kihívásaival.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak Budapest ad otthont. De a nagy esemény alkalom a missziós és lelkipásztori megújulásra hazánk minden egyházmegyéjében, a szerzetes közösségekben, a lelkiségi mozgalmakban, sőt határainkon túl egész régiónkban és szerte a világon. Pünkösd után megkezdődik a lelkipásztori előkészítés. Egyházmegyei felelősök irányítják a munkát. Missziós megbízottak fognak felkeresni számos plébániát, hogy a helyi közösségek is bekapcsolódjanak ebbe a folyamatba. A plébánosok vezetésével a missziós megbízottak elősegíthetik közösségeinkben az Oltáriszentség tiszteletének, a szentmise ünneplésének és a szentségimádás végzésének megújulását. A szent edények, a ruhák, az oltárok felszerelése, az imádságok és énekek megújulása a lelki megerősödést segíti. Ha pedig az egyházközségi karitászcsoportok és az önkéntes segítők jobban át tudják tekinteni, hogy kinek van szüksége idős kora, betegsége, szegénysége, magányossága miatt különleges segítségre, ez az egész hívő közösség megújulását eredményezheti. Hiszen nemcsak az azonos hit, a közös gondolkodás és az együttes liturgikus ünneplés kapcsolja össze helyi közösségeinket, hanem egymás megismerése és készséges segítése is az élet minden területén. Ehhez pedig szükséges, hogy ismerjük azt az emberi közösséget, amely a plébánia területén lakik, tudjuk, kik a katolikusok, kik azok, akik készek bekapcsolódni a hit megismerésébe, a szentségi életbe és a közösség mindennapi munkájába.

Az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítésében újabban nagy szerepe van egy-egy szimbolikus tárgy országjárásának. Ilyen kiváló jelkép a 2007-es budapesti Városmisszió keresztje, amely a magyar szentek ereklyéit tartalmazza. Amikor majd ez a kereszt országjárásra indul, megérkezését az egyes városokban lelkipásztori programok fogják kísérni. De már addig is sokat tehetünk ezért a megújulásért.

Kezdjük el már most a Legméltóságosabb Oltáriszentség ünnepétől, vagyis Úrnapjától fogva a közös imádságot a Kongresszus sikeréért! Mondjuk el minden vasárnapi szentmise végén, a záró könyörgés után, de az áldás előtt, ősztől pedig minden hittanóra végén is, a következő imádságot:

Ima a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért

Mennyei Atyánk,
minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet,
hogy az önmagát értünk feláldozó
és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust
felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk,
barátunk és táplálékunk,
orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot,
hogy az ő erejét és örömét
elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje
és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése
egész hívő közösségünk,
fővárosunk, népünk,
Európa és a világ
lelki megújulására szolgáljon!
Ámen.

Budapest, 2017. május 20-án

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus elnöksége és A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Erdő Péter
bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek,
az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus elnöke

Veres András
Győri megyéspüspök,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2020. szeptember 13-20-ig Budapesten kerül megrendezésre.

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága: NEK Titkárság - 1064 Budapest, Vörösmarty utca 40. - titkarsag@iec2020.hu, A Kongresszus honlapja: iec2020.hu


Magyar Kurír



12 idézet Szent II. János Páltól
alt

1. A jövő ma kezdődik, nem holnap.
2. A tudomány megtisztíthatja a vallást a tévedésből és a babonától. A vallás megtisztíthatja a tudományt a bálványimádástól és a hamis abszolútumoktól.
3. A társadalmi igazságosság nem érhető el erőszakkal. Az erőszak megöli azt, amit létrehozni kíván.

4. Ne hagyd el magad a kétségbeesésig. Mi a húsvét emberei vagyunk és a halleluja a dalunk.
5. Felszólítalak benneteket, hogy soha, de soha ne adjátok fel reményt, soha ne kételkedjenek, soha ne fáradjatok el, és soha ne legyenek bátortalanodjatok el. Ne féljetek.
6. A hit és az érzés olyan, mint az emberi lélek két szárnya, amivel az igazság felé halad.
7. A legrosszabb börtön a bezárt szív.
8. Ahogy a családnak megy, úgy megy a nemzetnek, és így az egész világnak, melyben élünk.
9. Ne féljetek esélyt adni a békére, a békét tanítani, a békét megélni ... A béke lesz a történelem utolsó szava.
10. Az egyéni szabadság korlátozása úgy tűnhet, hogy az valami negatív és kellemetlen dolog, de a szeretet által pozitív, örömteli és kreatív dologgá válik. A szabadság a szeretet kedvéért létezik.
11. Nem gyengeségeink és kudarcaink összegzése vagyunk, mi az Atya szeretetének összege vagyunk és a valódi képességünk az, hogy Fiának, Jézusnak képévé váljunk.
12. Jézust keresed, amikor álmodsz a boldogságról; Ő vár téged, amikor semmi mást nem találsz kielégítőnek; Ő a szépség, akihez vonzódsz; Ő az, aki a teljesség szomjúságában provokált téged, hogy ne engedje, hogy megállj a kompromisszumnál; Ő az, aki sürget téged, hogy lehulljon rólad a hamis élet maszkja; Ő elolvassa a szívedben a legeredményesebb választásokat, amelyeket mások megpróbálnak elfojtani.




 
2015. szeptember 18-19-én rendezték meg "Veled együtt vagyunk rendben!" mottóval a Szerzetesek tere elnevezésű rendezvényt, ahol a világiak találkozhattak a különböző szerzetes rendek képviselőivel.