Előzmények 


1969. - 2006. 


A szocialista lakótelep, amelyet 60 év élettartamra terveztek, templom nélkül épült fel a múlt évszázad hetvenes éveiben. A modellváltásig nem is jöhetett szóba templomépítés. A katolikus hívek a Pestújhelyi Keresztelő Szent János Plébániához tartoztak. Közlekedési szempontból azonban a Zuglói Páduai Szent Antal templom esett közelebb.

1990.-ben került Márton Mihály plébánosnak Pestújhelyre. Az újpalotai hívek részére Ő kezdte meg a vasárnapi szentmisék bemutatását a volt pártházban. Az egyházmegyei határok rendezése során 1993.-ban a Plébániát az Esztergom-Budapesti Egyházmegyéhez csatolták, melynek akkor általános helynöke Dr. Nagy Imre volt.

1994. március 21.-én Dr. Paskai László bíboros úr és Czibik Tamás polgármester úr helyszíni szemlét tartott Újpalota főterén.

Az ÚJPALOTA 2000 című újság 1994.áprilisi számából.

 

Márton Mihály esperes-plébános úr tervei szerint a templomnak a főtéren kellett megépülnie. A látványtervet, a makettet és műszaki dokumentációt a Főegyházmegye elkészíttette. A Budapest XV. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 1996. július 2.-án, 565/1996. VII.2. számú határozatával a templom helyét az újpalotai Fő téren jelölte ki. Egyben felkérte a polgármestert, hogy a terület részletes rendezési tervét készíttesse el , és kezdje meg a tárgyalást a 2000 négyzetméteres telek használatba adási feltételeiről.

Városházi Napló 1966. évi 15. szám 4. oldal:

Keresztény Élet 1966. július 28. 1. oldal:

II. János Pál pápa 1996. szeptember 7.-én megáldotta a templom alapkövét. Ez az alapkő is a jelenlegi altemplom oltára alatt található.

A XV. Kerületben időközben polgármester váltás történt. Az új polgármester nem érezte magára nézve kötelezőnek, a képviselő-testület határozatát. Így nem készíttette el a Főtér részletes rendezési tervét sem. Indokokat keresett magatartása megmagyarázásához. Segítséget kapott többek között egyes szektás aláírásgyűjtőktől is:

Mások a harangszótól féltették nyugalmukat. Található volt olyan személy, aki a halottaktól retteget, feltételezve hogy a templom kriptájában hamvasztás nélkül kerülnének elhelyezésre. A Templom nem épült. A "jóakarók" a volt szovjet laktanya mellett tartották csak elképzelhetőnek felépítését. Az APEH a személyi jövedelemadók - az újpalotai templomépítés céljára megajánlott - 1 %-át nem utalta át. A Főegyházmegye az építkezés megkezdése esetén még a Bosnyák téri templom második tornyának felépítésére összegyúlt pénzt is az újpalotai templom építésére fordította volna, látva azonban, hogy megegyezés nem várható, a soroksári és a gazdagréti templom építésére fordította anyagi eszközeit. Márton Mihály esperes-plébános szíve nem bírta tovább a megpróbáltatásokat. 2001.-ben, 59. éves korában elhunyt.

2001.-ben egy lakossági fórumon feltett kérdésre a polgármester a templom építésének elmaradását azzal indokolta, hogy a nép nem akar templomot a Főtéren. Szóban adott válaszában azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy a lakótelep szélén, az építkezési felvonulási barakkok helyére kerüljön a templom. Ismételt kérésre az álláspontját írásban így magyarázta:

 

 

 

Az elkövetkező időszakban Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek, Dr. Udvardy György püspök, vicarius generális és Molnár Béla József a Regnum Marianum guardianja, esperes-plébános a méltányos kompromisszumot kereste. Így az önkormányzat "a lakótelep mértani közepén", a Pattogós utca és Szerencs utca által határolt területen, 99 évre használatba adott egy 4100 m2-es telket, templom építés céljaira